Ma már egészen más világot élünk: időhiányos és elanyagiasodott mindennapjainkban a sport is más megvilágításba került, egyben azonban nem változott: aki valaha is belekóstolt és megszerette, az később nehezen tud meglenni nélküle… Magam is ezek közé az emberek közé tartozom, és bizony egyre nehezebben viselem, ha egyesek (vagy többek) előbb a fülük botját sem mozdítják érte, később pedig felhasználják a saját önös, vagy egyéb céljaikra…

Csepel jelenlegi városvezetése kinevezésekor elkötelezettséget vállalt a helyi sport iránt, kitűzve a zászlajára a Csepel sporttelepet és a hozzátartozó két vízi-sporttelepet tulajdonló Csepel SC Alapítványt eltakarítását, eszközökben nem válogatva. Németh Szilárd polgármester, az egykori birkózó fennhangon kürtölte világgá, hogy offshore lovagok bitorolják a területeket, akiknek ha tetszik, ha nem azonnal takarodniuk kell Csepelről, ha Istent és embert, valamint csepeli fideszes városvezetést ismernek! A nagy kiabálásra, hangulatkeltésre viszont nem „rezelt be” az alapítvány, sőt még csak lakatot sem tettek a pályára…

 „Cserébe” jött az önkormányzati támogatás-megvonás a Béke téren működő egyesületektől, ugyanis a „bölcs” csepeli városvezetőnek és munkatársainak fejében megfordult, hogy biztosan a klubok és vezetőik tehetnek arról, hogy nem sikerült innen kiebrudalni az (idézem) „offshore-lovagok által működtetett alapítványt”. Kérdem én, mi köze egy atlétika, birkózó, öttusa, RG, sportlövő vagy labdarúgó egyesület vezetőjének az ilyesmihez ???

Bár négy év alatt a lábukat sem tették be a sporttelepre, oda három éves építési-bontási tilalmat rendeltek el Némethék, ami azt jelentette, hogy semmilyen értéknövelő beruházást a területen egyetlen ott működő egyesület sem végezhetett.

Egy alkalommal például felajánlás érkezett az egyik - gyerekét a sporttelepre járató - szülőtől: egy egész teherautónyi homokot hozatott a sporttelep Erdőalja utcai részébe, hogy azon alakítsunk ki homokfoci pályát a gyerekeknek. Nagyon megörültünk a lehetőségnek, mert ezzel végre újabb játéktérrel bővültünk, ahol még több srác és lány rúghatja a labdát. Kisvártatva azonban mosoly helyett legörbült az arcizmunk, amikor habzó szájjal megjelent a kerületi Városrendezési Iroda munkatársa egy papírt lobogtatva, és követelte, hogy fejezzük be a pályaépítést… Szerencsére a homok, s a belőle készült focipálya ma is ott van, és sok gyerek nyári táborozását tette felejthetetlenné.

Az általam is irányított Csepel Futball Club - bár nyertünk rá pályázati pénzt - pedig még az elöregedett, energiapazarló nyílászárókat sem tudta kicseréltetni az öltőző-épületben, ott ahol ma is több százan sportolnak. A gyerekeknek persze nagy nehezen meg lehet magyarázni, hogy itt vagy ott miért süvít be a szél, miért van hidegebb a kelleténél, de ők még nem nagyon értik, hogy ezt a jelenlegi polgármester bácsinak és „jóravaló” munkatársainak köszönhetik. Bár jómagam már nem vagyok gyerek, de bevallom én sem nagyon értettem és értem ma sem...

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2014.09.22. 15:40 nagyokos 21.-ként lájkolva! :D

2014.09.03. 09:34 elephant Hajrá CSEPELI SPORT.